Ludányi Bettina írónő abban a megtiszteltetésben részesített, hogy cserébe az ő regényéért, amely Az egyetlen menedék címet viseli, elfogadta az én, Felperzselt a hőség, elvakított a napfény című könyvemet. Elolvastuk tehát egymás alkotását, és úgy gondolom nem túlzás kijelenteni, hogy mindketten egy-egy jó élménnyel gazdagodtunk.
Bettina értékelését az első regényemről itt találhatjátok.
Az én élménybeszámolóm pedig, íme:
„Tudod milyen rettegve a párnára hajtani a fejed? Sikoltozva felébredni az éjszaka közepén?
Anabelle Wilson tudja. A támadás óta csupán árnyéka egykori önmagának. Kétségbeesetten próbál felejteni, de a torkában lüktető félelem és a szeme előtt villogó képek arról a borzalmas éjszakáról nem engedik továbblépni. Senki nem tudja, mi állhat a támadás hátterében. Anabelle-t nem hagyják nyugodni a fejében kavargó kérdések, de amikor feltűnik egy ismeretlen, feketébe öltözött férfi a lakása előtt, már tudja, hogy valódi célponttá vált.
Egyetlen ember van csupán, aki képes megadni a biztonságot, aki mellett megnyugszik, és akinek az érintése képes elvenni a borzalmas emlékeket. Nathaniel Clark nyomozó már évek óta bezárta szívét, de Ana közelsége és személye újra életre hívja lelkében a szerelmet.”
Az egyetlen menedéket olvasni olyan volt, mint felülni egy érzelmi hullámvasútra, ahol az érzelmek szívbemarkolóan őszinték, az ülés kényelmes, az utazás pedig viszonylag gyors, hiszen teljesen magával ragadó!
Ana karakterét nagyon megkedveltem, tetszett, hogy a kemény belső harcai mellett ennyire bátor tudott maradni, még akkor is, ha ezt önmagáról nem hitte el igazán. Izgatottan vártam, hogyan küzd meg a rá nehezedő stresszel és félelemmel, miközben lassacskán egy új, pozitív érzelem is szárnyat bont a lelkében: a mindent elsöprő vonzalom érzése. Amellett, hogy legjobb barátnője és a főnöke is támogatást nyújtanak számára ebben a nehéz időszakban, ez az új ismeretség valami különös fényt jelent neki a rettegés sötétjében.
Ludányi Bettina remekül megfogta az íróvá válás és az írói lét lényeges momentumait: a motivációt, a bizonytalanságot, az elszántságot, az érzést, mikor elakadunk, és úgy érezzük, nincs tovább, az elismerés zavarba ejtő mégis édes ízét, és azt, hogy néha képesek vagyunk elveszni a részletekben.
Megtalálni önmagunkat – ehhez néha egy egész élet is kevés. Megtenni ezt akkor, mikor már nem az első alkalommal tévedtünk el – hatalmas feladat. Ez a regény megmutatta számomra, hogy megéri küzdeni az életünkért, állni a sarat, és kilépni a bizonytalanság árnyékából, legyőzni a magunk alkotta démonokat.
Ajánlom a könyvet azoknak, akik
- kedvelik a romantikus krimiket
- egy kis izgalomra vágynak
- szívesen olvasnak az író létről és belső küzdelmekről
- egy tehetséges magyar írónőtől szeretnének olvasni
Ludányi Bettina megtalálható az alábbi linkeken:
Facebook: https://www.facebook.com/irokkozott/
